14.rész Barátok
Reggel korán keltem. Nem volt szívem felkelteni Logan-t olyan édesen aludt. Lementem a lépcsőn és főztem magamnak egy kávét. Épp a hűtőben kutattam amikor valaki hátulról átölelt és belepuszilt a nyakamba. Kirázott a hideg a borostájától.
-Jó reggelt.-suttogta lágy hangon
-Szia.-fordultam szembe vele
Nem tudtam megállni, hogy ne a meztelen felsőtestét nézzem.
-Ennyire tetszik?-nézett végig magán Logan
-Hát...nem azt mondom, hogy nem...-mosolyogtam
-Wáhááá!Tudtam Én!-ujjongott
Sértődötten néztem rá.
-Meg kéne borotválkoznod.-tereltem el a szót
-Jó, majd délután. Úgyis este lesz a koncert.-mondta és egy bögrével a kezében leült. Én is így tettem.
-Öhm...te értetted, hogy Carlos miért akart veled aludni? Nekem furcsa volt.-kérdezte Logan
-Hoppá! A nagy Logan Henderson féltékeny?-kérdeztem
-Nem vagyok féltékeny. Csak nem értem Carlos viselkedését.-válaszolt nyugodtan
Épp válaszolni akartam amikor Carlos támolygott le a lépcsőről.
-Mi van velem?-kérdezte álmosan
Ha Logan nem fogja meg leesik az utolsó lépcsőfokról.
-Ja, semmi.-hazudtam
Nem kellett sok idő és James is levonszolta magát. Megállt a konyha közepén, oldalra fordította a fejét.
-Kávét.-suttogta artikulálva
A szememet forgatva töltöttem neki egy csésze kávét.
-Hű! Baromi álmosnak nézel ki.-mondtam
-Mert az is vagyok! Ezek ketten...-bökött a fejével az emelet felé-egész éjjel azt csinálták.
James is leült és ráborult az asztalra.
Kendall és Petra kézenfogva jöttek le a lépcsőn.
-Na itt a szerelmespárunk.-mondta Carlos
-Már megbántam, hogy a szobám Kendall-é mellett van.-mondta James
-Ja, még nálunk is lehetett hallani.-mondtam
-Jólvan na! Fel kellett avatni az ágyat.-mondta Kendall egy hatalmas vigyorral az arcán
-De azt nem a múltkor csináltad azzal a szöszivel?-kérdezte teli szájjal Logan
Kendall arcáról azonnal lefagyott a mosoly. Petra elkerekedett szemmel nézett rá.
-Az még azelőtt volt, hogy találkoztunk.-mentegetőzött
Petra duzzogva leült.
-Mit csinálunk ma?-kérdeztem, hogy oldjam a feszültséget
-Menjünk be a városba.-vetette fel Carlos
-Ajj nekem nincs kedvem.-nyavajgott James-Inkább visszamegyek aludni.
-Én pedig mást terveztem mára nekünk.-mondta Kendall és Petrára nézett
-Hát akkor úgy néz ki hárman megyünk.-nézett Carlos Loganre és rám.
-Öhm...engem Paul hívott, hogy menjek oda valamiért hozzá.-mondta Logan
-Oh! Hát akkor jó.-mondtam
-Nem baj ugye?-kérdezte félénken
-Dehogy is! Menj csak.-erőltettem magamra egy mosolyt
-Nem akarom megzavarni az idillt, de akkor most kéne indulnunk. Nagy ez a város.-mondta Carlos
-Persze.-motyogtam és elindultam felfelé.
Bementem a fürdőbe és lefürödtem. Előkerestem valami elviselhető ruhát és felvettem.
-Szia!-mondtam
-Szia Kicsim! Hogy vagytok?-kérdezte
-Az a helyzet, hogy a fiúk turnéznak és minket is magukkal hoztak.
-Milyen kedvesek. És most hol vagytok?-kérdezte
-New Yorkban. A következő helyszín Chicago lesz.-válaszoltam
-Értem. És mi van veled meg Logannal?-kérdezte gyanakvóan
-Anyaaa! Nemár.-nyavajogtam
-Miért ne kérdezhetném meg?
-Oké. Köszönjük megvagyunk.-adtam egyszerű választ
-Hát jó.
-Bocsi most mennem kell mert Carlos már vár. Szia!-mondtam és leraktam mielőtt kérdezhetett volna bármit is. Leszaladtam a lépcsőn.
-Na mehetünk is.-mondtam
-Na végre!-sóhajtott Carlos
Én csúnyán néztem rá mire Ő kinyújtotta rám a nyelvét és különböző grimaszokat vágott. Aztán mindketten elnevettük magunkat.
-Elmentünk!-üvöltött Carlos
Egy taxi már ott várt a ház előtt. Mivel Carlos elfoglalta az első ülést nekem kellett hátra ülni. A sofőr egész úton az időjárásról beszélt, mi Carlossal pedig a megfelelő időkben bólogattunk.
-Hát köszönjük, hogy elhozott.-nyújtotta oda a pénzt Carlos a sofőrnek
-De még ott sem vagyunk.-értetlenkedett a taxis
-Nem baj. Innen sétálunk.-tuszkolta rá a pénzt, majd kipattant a kocsiból
Én is így tettem. A taxi elhajtott.
-Miért szálltál ki előbb?-kérdeztem
-Nem bírtam tovább hallgatni, hogy merre mennek a ciklonok.
-Naa! Nagyon aranyos kis bácsika volt.-mondtam tettetett sértődéssel
-Hát persze! Na menjünk.-mondta
20 percbe telt amíg beértünk a Times Square-re.
-Hova menjünk először?-kérdezte Carlos
-Öhm...üljünk be a Starbucks-ba.-javasoltam
-Oké.-indult meg
Amikor beértünk Én helyet foglaltam az egyik asztalnál, Carlos pedig hozott mindkettőnknek egy-egy kávét.
-Köszi.-mondtam mikor leült
-Ezer örömmel.-nevetett rám
Már vagy 5 perce ültünk csöndben és kezdtem kínosan érezni magam. Ráadásul Carlos végig csak mosolygott rám.
-Izgulsz az esti koncert miatt?-kérdeztem
-Csak egy kicsit. Tudod, annyi koncertünk volt már és egy idő után az ember már nem is ideges.-mondta
-Értem. És mi a legrosszabb abban, hogy sztár vagy?-kérdeztem, hogy elkerüljem a kínos csendet
Nem felelt. Azt hittem nem hallotta de rájöttem, hogy csak gondolkozik.
-Az, hogy mindenhova fotósok követnek. Teszel egy rossz vagy félreérthető mozdulatot és kreálnak belőle egy bombasztorit, ami nem igaz. De egy idő után ezt is meg lehet szokni.-válaszolt
-És mi a legjobb?
Ezen nem gondolkozott, csak rávágta:
-A rajongók. Igen, mindenképpen ők.-mosolygott- De most Én kérdeztek. Milyen volt az életed mielőtt idejöttél? Az előtt is ismerted a bandánkat? Milyen zenét hallgatsz? Mit szeretsz csinálni a szabadidődben?-zúdította rám a kérdésáradatát
Minden kérdésére válaszoltam. Hihetetlen milyen jól el tudtam beszélgetni Carlossal. Egy futó pillanatig ránézett az órájára.
-Basszus, Anna! Lekéssük a próbát.-állt fel hirtelen
Kifelé menet kidobtuk a poharakat is sietve igyekeztünk egy taxit fogni. Hirtelen valaki ráugrott Carlos hátára.
-Úristeeen!! Carlos Pena!!-visítozta a lány
Carlosnak sikerült valahogy leszedni magáról a csajt. Amikor a rajongó megnyugodott, Carlos csinált vele közös képet.
-Ott leszel az esti koncerten?-kérdezte Carlos Amber-től (mint kiderült ez volt a neve)
-Persze. Az első sorban.-válaszolt
-Akkor, majd integetek.-mondta a Carlos-De nekünk most mennünk kell.
-Oké. Szia!-köszönt Amber és megölelte Carlos-t, rám pedig vetett egy gyilkos pillantást
-Mehetünk.-mondta Carlos
-Úgy beszélsz mintha ez mindennapos dolog lenne. Mármint, hogy az a rajongó ráugrott a hátadra.-néztem elképedve. Megvonta a vállát és beszállt a taxiba.
Amikor megállt a taxi mindketten kivágtuk az ajtaját és elkezdtünk befelé rohanni.
-És ki fog fizetni?-kérdezte felháborodva a sofőr
-Jaaa! Tényleg!-csapott a homlokára Carlos és visszafutott
Berontottunk az ajtón. Mindenki türelmetlenül ült a kanapén.
-Bocsiii! Elbeszélgettük az időt.-mentegetőztem
-Oké! De siessetek!-mondta James
Felrohantam a szobámba, gyorsan lezuhanyoztam és felvettem a ruhám. Rekordidő alatt sikerült elkészülnöm. Levágtattam a lépcsőn és elkeseredve láttam, hogy Carlos előbb végzett mint Én és így csak rám vártak.
-Mehetünk!-mondtam és kivágtattam az ajtón egyenesen be a kocsiba. A többiek jöttek utánam.
-Hát akkor! Big Time Rush nyári turné vigyázz, itt jövünk!-kiáltotta el magát Logan
A turné kezdetét vette...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése