22.rész Birthday

22. rész Birthday

Sziasztok! Sikerült megírnom a 22. részt! Hurrá... :)
És meg szeretném köszönni a 3 feliratkozót! Szóval: Köszönöm! 
Jó olvasást! :D

xoxo

RusherForever

Először James nyújtotta át az ajándékát.

-Boldog szülinapot húgi!-mondta és adott két puszit.

Kinyitottam az ajándékot. Egy kép volt kettőnkről. Nagyon örültem neki, hiszen ez az első közös képünk.  Alighogy megköszöntem, Carlos máris letámadott. 

Mindenkitől átvettem az ajándékokat. Carlostól zacskós sütit(?), Kendalltől egy pólót amin ő volt, Petrától pedig egy magassarkút kaptam, amit már régen kinéztem magamnak.
-Az én ajándékom még hátra van.-közeledett Logan-Csukd be a szemed!
Engedelmeskedtem neki. Egyszer csak valami hideget éreztem a nyakamon. Kinyitottam a szemem, lenéztem és egy gyönyörű nyaklánc lógott a nyakamban. Két szívet ábrázolt, amik egymásba fonódtak.
-Úristen, köszönöm!-borultam a nyakába
-Tetszik?-kérdezte nevetve
-Nagyon!-nyomtam egy puszit az arcára, aztán a többiek felé fordultam- De nem kellett volna rám pénzt költeni. Talán jobban örültem volna ha valami személyeset adtok. És félre ne értsétek, mert mindegyik ajándék nagyon tetszik!
-Akkor jó.-helyeselt Kendall, de látszott, hogy már másra figyel
James összenézett Logannal és bólintott. Fogalmam sincs mit akart neki jelezni, de Logan felém fordult.
-Még nincs vége a meglepetéseknek. Elmegyünk valahova, csak mi ketten.-mosolygott Logan
-Nem maradhatnánk itthon a többiekkel? Minek kell elmenni?-nyavajogtam
-Hogy meg tudjuk szervezni a meglepetés bu....-vágta rá Carlos csakhogy Kendall fejbe vágta
-A mit?-néztem rájuk- Ugye nem meglepetés bulit akartál mondani? Nem szeretem a meglepetés bulikat.
Sóhajtottak egyet.
-De igen, azt akarta mondani. Lőttek az egésznek. Kösz Carlos!-nézett rá James
-Jólvan na, bocsi!
-Figyeljetek, aranyosak vagytok, de tényleg utálom a meglepetéseket.-mondtam
-De azért szervezhetünk egy nem meglepetés bulit, ugye?-csillogott Logan szeme
-Najó! De csak ha nem hívtok meg sok embert!-adtam meg magam
Akkor elszabadult a pokol. Kendall fel-alá kezdett rohangálni a lépcsőn, Carlos boltba ment, Petra elkezdett kitakarítani, James pedig díszített.
Ezt még meg fogom bánni. Unottan levágtam magam a kanapéra.
-Attól mi még elmegyünk!-húzott fel Logan
-Jó! És hova is pontosan?
-Hát...majd meglátod. De öltözz melegen.-kacsintott rám
Gyorsan felfutottam a szobámba és felkaptam valami melegebbet, Logan utasítására. Egész gyors voltam.
Visszavágtattam a nappaliba és vártam Logant. Pár perc múlva ő is megérkezett.
-Háhá, most én voltam a gyorsabb!-nevettem
-Az lehet, mert nekem meg kellett keresnem a térképet.
-Az minek?
-Azért, mert még én is csak egy napja vagyok itt ugyanúgy mint te és nem tudom, hogy jutunk el arra a helyre.
-Jólvan na. -emeltem fel a kezem, védekezően
 Kimentünk és a kocsi felé vettük az irányt. Beültünk és elindultunk.
-Juj, ez olyan jó lesz!-pattogott Logan
-Várj, ez olyan dolog lesz  amit mindketten élvezni fogunk?-kérdeztem gyanakvóan
-Hát...azt nem tudom.-nevetett kínosan
A szemeimet az égnek emeltem.
Ha nem lett volna térképünk 2 órába telt volna mire odatalálunk. Így is 40 perc volt. Logan leparkolt a semmi közepén. De tényleg, az úton kívül nem nagyon volt semmi.
-Ezt kösd a szemedre légyszi.-nyújtott oda Logan egy fekete sálat
Megfogtam és szorosan a fejemre kötöztem.
-Logan, azzal ugye tisztába vagy, hogy így neki fogok menni minden második fának?-kérdeztem, miközben próbáltam kitapogatni, hogy mégis merre lehet.
-Nyugi nem fogsz.
Megfogta a kezem és maga után húzott.
-Fejet le!-figyelmeztetett
Sajnos ekkor már késő volt mert elég szépen bevágtam a fejem, egy...igazából nem tudom, hogy mibe.
-Áuu!-kaptam oda a fájó testrészemhez
Nem láttam, de hallottam, hogy Logannak nem kell sok, hogy megfulladjon a röhögéstől.
-Hé, én szóltam!-mentegetőzött
Meg akartam ütni, de csak a levegőt sikerült.
Mikor Logan végre lenyugodott, újra megfogta a kezem és továbbnavigált. Elég érdekesen nézhettünk ki, mert én minden lépésnél akkorát léptem mint egy gólya. Még egy darabig gyalogoltunk. Aztán hallottam, hogy Logan kinyit egy ajtót, majd még egyet. Kissé hűvöset éreztem.
-Oké.-mondta Logan és óvatosan levette a "kötést" a fejemről.
-Ajaj! Ugye nem?-nyögtem fel ugyanis egy műjégpályán álltunk.
-De igeeen! James mondta, hogy nem nagyon tudsz korizni, így gondoltam megtanítalak.-lelkesedett
-De tudok korizni.
-Azt majd meglátjuk.-mondta és a kezembe nyomott egy pár korcsolyát
-A-a! Ki van zárva, hogy én felmegyek oda!-mutattam a jégre
-Nemár! Tudod mennyi időbe megkeresni, kibérelni és paparazzi mentesíteni az egész helyet? Csak miattam gyere fel.-nézett rám a bizonyos nézésével.
Sóhajtottam egy filmbe illőt. Leültem az egyik padra és felhúztam a korcsolyát. Lassan felálltam, de megremegett a lábam. Odabicegtem a palánkhoz, erősen megkapaszkodtam benne és ráléptem a jégre.
Eddig minden jól ment, csakhogy kezdtem lemenni spárgába.
-Logaaan!-sipárogtam
Odacsúszott hozzám (ő már vagy 5 perce a jégen volt) és felhúzott.
-Köszi.-lihegtem
-Nincsmit. Korizzunk!
Logan megfogta a kezem és húzott maga után. Egyszer csak egy gyors mozdulattal felém fordult, így már hátrafelé csúszott. Aztán elengedett. Nekem csak ennyi kellett, rögtön pofára estem. Logan újra ott termett mellettem és felsegített.
-Honnan tudsz így korcsolyázni?-néztem rá fájdalmasan
-Hát, amikor kicsi voltam a barátaimmal télen majdnem minden hétvégén mentünk korizni.
-Aha, értem.-bólogattam
Még egy darabig szerencsétlenkedtünk, amikor Logannak jött egy SMS-e.
-Ki írt?-érdeklődtem
-Petra. Azt írja, hogy mehetünk, mert minden kész.
-Hé, ez az egész csak azért volt, hogy távol tartsatok a háztól?-háborodtam fel
-Is.-rántott vállat Logan
Valahogy lekecmeregtem a jégről és levettem a korit.
-Na, hogy érezted magad?-mosolygott Logan
-A korizás érdekes volt, de az jó volt, hogy veled voltam.
Szorosan megöleltem és megpusziltam az arcát. Pár pillanatig csak néztük egymást, amikor elkezdett közeledni. Ajkaink majdnem összeértek.
-Khm...mennünk kell.-makogtam
Mosolyogva bólintott. És indulhattunk "haza"...

21.rész Egy érdekes éjszaka...

21.rész Egy érdekes éjszaka...

-Beszélhetnénk?-kérdezte

-Persze.-ültem fel én is-Miről?

-Öhm...szóval Petra mostanában olyan furcsán viselkedik. Mintha távolodna el tőlem.-mondta szomorúan
-Jaj, emiatt ne legyél szomorú! Biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy szeret téged!-próbáltam megnyugtatni és megöleltem
-Tudod, én mindennél jobban szeretem őt. Azt nem bírnám ki, ha szakítana velem.-beszélt bele a vállamba
Elmosolyodtam. Kendall elengedett.
-Köszönöm. Jóéjt!-mondta és visszadőlt az ágyba
Én is így tettem és megpróbáltam aludni. Kendall hamarosan már ott hortyogott mellettem. Még mindig forgolódtam, amikor jött egy SMS-em. Hunyorogva megnéztem, hogy ki küldte. Logan.
"S.O.S! Konyha! L"
Halkan kicsusszantam Kendall mellől és kimentem az ajtón. Pontosabban csak ki akartam menni az ajtón, mert belerúgtam az ajtófélfába. Morogva felvettem a mamuszon és lesétáltam a lépcsőn.
A konyhában megtaláltam a tanácstalanul álldogáló Logan-t.
-Mi volt ennyire fontos, hogy hajnali fél kettőkor le kellett jönnöm?
-Csinálsz nekem kakaót?-kérdezte bociszemekkel
-Mivan? Tényleg csak azért kellett lejönnöm, hogy csináljak neked kakaót?-néztem rá mérgesen
-Ühüm.-bólintott- Akkor csinálsz nekem?
-Nem.-fordítottam hátat
Hallottam, hogy Logan felsóhajt. Odajött hozzám és hátulról megölelt. Habár a szívem egy fokozattal gyorsabban kezdett verni, nem reagáltam rá.
-Légysziii.-suttogta lágy hangon
Látványosan felsóhajtottam, de megadtam magam. Szembefordultam vele.
-Utállak.-suttogtam
Bementem a konyhába és készítettem magunknak kakaót. Letettem a bögrét Logan elé.
-Köszi.-mosolyogva rám kacsintott
Visszamosolyogtam rá és leültem mellé.
Mindketten megittuk a kakaónkat.
-Hé, voltál már a medencénél?-kérdezte
-Nem.
-Akkor gyere.-mondta
Felállt és maga után húzott a kertbe.

A medence talán jobban tetszett mint a ház. Szépen ki volt világítva és tetszettek a kövek a szélén. Leültünk a medence szélére és belelógattuk a lábunkat a vízbe. Elbeszélgettünk egy darabig. Logan épp azt mesélte, hogy hogyan szívatták meg a bátyámat, amikor a észrevettem valamit a kert egyik sarkában.
-Logan. Azok ott nem...-vágtam bele a mondókájába.
-Az nem lehet!-már ő is rájuk figyelt
-De pedig ők azok! Hogy tehették ezt?!-kérdeztem lehet, hogy egy kicsi túl hangosan
-Pssszt!-fogta be a számat Logan
Kémkedősdit játszottunk és odalopóztunk a ház oldalához. Csakhogy Logan volt olyan "szerencsés" és belement a rózsákba. Felüvöltött volna, de akkor rajtam volt a sor, hogy befogjam a száját. Mikor "kitombolta" magát újra foglalkozhattunk a nagyobb problémával. Ugyanis Carlos és Petra egymás karjaiban csókolóztak.
-De hogy tehették ezt Kendallel?-kérdezte Logan hitetlenül
-Teljesen össze fog omolni. Nem kéne elmondanunk neki. -néztem rá
-Jó, nem mondjuk el. Akkor ez mi kettőnk...pontosabban négyünk titka lesz.
-Én pedig, majd egyik nap elbeszélgetek Petrával.
-Húhaaa! Szegényt figyelmeztetnem kéne, hogy el fogsz vele beszélgetni!-hülyéskedett
Beleboxoltam a vállába.
Még mindig félig lesokkolva mentünk be a házba.
-Hát akkor jó éjt!-mosolyogtam Loganra
Indultam volna fel, de Logan megfogta a kezem és visszahúzott. Egész közel húzott magához, arcunk pár centire volt.
-Ezt többször is megismételhetnénk.-lehelte
-Mit? A legjobb barátaink rajtakapását, hogy megcsalják a másik barátunkat?-mosolyogtam
-A kakaózásra gondoltam.-villantotta rám a mosolyát
-Azt megismételhetjük. Viszont most már tényleg megyek aludni.
-Rendben. Jóéjt!-mondta és nyomott egy puszit a homlokomra
Felsétáltam a lépcsőn és halkan bementem a szobába. Kendall még mindig békésen hortyogott. Mosolyogva bemásztam az ágyba. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy elaludjak.

***

Elég későn keltem fel reggel. Kendall nem volt mellettem. Lebattyogtam az emeletről és bementem a konyhába. Még nem volt fent senki. Pontosabban Kendall nem tudom merre járhatott. Főztem magamnak egy kávét és leültem az egyik székre.

Mikor már vagy fél órája ücsörögtem lent és még nem bukkant fel senki, kíváncsi lettem. Felmentem és benéztem mindenkinek a szobájába, csakhogy nem voltak itthon.

-Legalább hagyhattak volna egy üzenetet.-motyogtam magamban

Előkotortam a telefonom és tárcsáztam James számát. Nem vette fel. Megpróbáltam mindegyikőjüket, de egyikőjük sem volt elérhető. Gondoltam egyet és kimentem a medencéhez hátha ott vannak. Ott sem.

Unottan visszamentem a lakásba. Bementem a szobánkba és felöltöztem.

 Rájöttem, hogy még nem is reggeliztem, így visszamentem a konyhába. Éppen a hűtőben kotorásztam, amikor meghallottam magam mögött a "kórust".

-Boldog szülinapoooot!-kiabálták a fiúk és Petra

El is felejtettem, hogy ma van a szülinapom. Sosem vertem nagy dobra, vagy rendeztem nagy bulikat. Félek, hogy a fiúkkal ez nem így lesz.

-Köszönöm. És ez nem lehetett volna bújócska nélkül megoldani?-néztem rájuk

-Ahj olyan ünneprontó vagy! Tudod milyen nehéz volt ezeket elbújtatni?-keseredett el Petra és a fiúk felé bökött

-De nagyon örülök neki!

-Akkor jó.-vidult fel

Mindegyikőjüket megöleltem és megköszöntem, hogy boldog szülinapot kívántak. 

-Ajándékok!-kiáltotta Carlos

Ezt a részt utálom a legjobban. Bármilyen furcsán is hangzik nem szeretek ajándékokat kapni. De sajnos a fiúktól megkaptam őket.

20.rész Váratlan vendég

20. rész Váratlan vendég 

Sziasztok! Itt van a 20. rész! Remélem tetszeni fog, és ne felejtsetek el kommentelni és feliratkozni! Jó olvasást! :)

xoxo

RusherForever

-Te mit keresel itt?-kérdeztem tőle idegesen.

-Na! Úgy beszélsz mintha nem örülnél, hogy látsz.-mondta gúnyosan.

-Hát nem is. Húzz el innen Jason!-szóltam rá idegesen. 

-Eszem ágában sincs! Beszélni akarok Petrával.

-Ő viszont nem akar veled!-próbáltam kituszkolni az ajtón.

Nagy sajnálatomra ő erősebb volt mint én és így nem sikerült végrehajtanom amit akartam. És hogy ez még ne legyen elég, pechemre Petra pont akkor talált ránk. Körülbelül neki is ugyan az volt a reakciója mint nekem.
-Mégis csak megtetted. Iderepültél.-mondta halkan Petra
-Érted bármit.-hízelgett neki Jason
Gondolhattam volna. Jason bármit megtesz, hogy megszerezzen egy lányt. Ilyenkor mindig a jobbik arcát mutatta.
-Hurrá! Most már találkoztál Petrával. Akkor akár mehetnél is.-mondtam neki
-Anna, beszélnem kell vele.-fordult Petra felém
-Jó! Nekem mindegy.-forgattam a szemem
Bementek az egyik öltözőbe.
 Csúnya dolog jutott az eszembe. De azzal "nyugtattam" meg magam, hogy kizárólag Petra érdekében teszem.
Odamentem az öltöző ajtaja elé.  A fülemet az ajtóra tapasztottam és hallgatózni kezdtem.
-Petra, el sem hiszed mennyire hiányoztál. Nem telt el úgy perc, hogy ne gondoltam volna rád.-enyelgett Jason
-És rajtam kívül még hány lány járt az eszedben?
-Csakis te!
-Aha, persze. Jason, azt szeretném, hogy menj vissza Magyarországra és többet ne jelenj meg az életemben.
-De én szeretlek!-mondta Jason
Nem tudom mit csinált, de Petra bent felnyögött. Ha egy ujjal is hozzányúl én nem tudom mit fogok csinálni!
-Nem érdekel! Nekem van egy csodás barátom, akit hihetetlenül szeretek! Ja igen, és ő nem csalt meg!-kiabált Petra
Valószínűleg farkasszemet néztek, mert egyikőjük sem szólt semmit. Sajnos tévedtem. Nyílt az ajtó és én beestem az öltözőbe.
-Ő...én csak...James öltözőjét kerestem, hogy megtaláljam a...telefonját.-kerestem egy kifogást nem sok sikerrel
-Pff...tökmindegy!-mondta Jason és mérgesen elviharzott
-Na, hát vele se lesz több gondunk!-mondta Petra elégedetten
Furcsán néztem rá. Az arcán az előbb történtek után is boldogság tükröződött. Visszasétáltunk  a székünkhöz és leültünk.
A fiúk már az utolsó számnál tartottak. A koncert végén még elköszöntek a rajongóktól és hátrajöttek hozzánk. Szerintem én feldúltabb voltam Jason miatt mint Petra és ezt Carlos észre is vette.
-Mi a baj?-kérdezte halkan
Leintettem amolyan "majd később elmondom" stílusban. Bólintott.
-Hova megyünk következőnek?-kérdeztem a többiektől
-Majd meglátjátok.-mondta Kendall és elvigyorodott, csakúgy mint a többi srác
-Najóóó!-nyújtottam el a végét
Paul szólt, hogy ideje indulni. Mikor már éppen beszálltunk volna a buszba, Petra megállított minket.
-Kérleeeek, had legyek én Kendallel és Logannal! Nem bírok ki még egy utat a bátyádékkal.
-Oké.-forgattam a szemem
Átcipeltem minden cuccom James és Carlos buszába.
-Indulááááás!-kiáltotta Logan és bement a buszba
Én is bementem és kerestem magamnak valami kaját. Külön kérésére Carlosnak is csináltam.
-Na szóval, mi a baj?-kérdezte megint Carlos
-Hát, Petrának az exe idejött és újra össze akar jönni Petrával.
-Ennyi?-kérdezte lazán
-Hát ennyi épp elég.
-Majd ők lerendezik!-rántott vállat
Hát ettől nem lettem jobban. Miután megettem a szenyát, elköszöntem a fiúktól és lefeküdtem aludni. Egy darabig még forgolódtam és hallgattam James hülyeségét, aztán sikerült elaludnom.

***

-Pszt...pszt!-böködött azt hiszem James

Nem reagáltam, csak átfordultam a másik oldalamra és megpróbáltam továbbaludni. De James nem adta fel. Tovább böködött.

-Ahj...mivaaan?-nyavajogtam

-Átaludtad az egész utat. Megérkeztünk.-közölte
-Mond már el, hogy hova.
-Majd meglátod.-mosolygott és elment
Lassan felöltöztem és unottan kiléptem a busz ajtaján. Kellett egy kis idő míg felismertem a helyet.
-Naneee! Miamiiii!-visítottam és elkezdtem ugrándozni
-Igen az!-mosolyogtak a fiúk
-Petra, ez Miami!-visítottam még mindig
-Tudooom!
Egymás nyakába borultunk és úgy ugrándoztunk. Szegény fiúk teljesen megszeppenve álltak, és néztek minket.
-Nyugi, ez nálunk normális.-nyugtatta meg őket Petra
Bólintottak és visszatereltek minket a buszba, viszont azt nem értem, hogy miért. Aztán Carlos elmagyarázta, hogy a ház felé megyünk ahol laki fogunk, ugyanis itt egy hétig maradunk. A busz Bal Harbour, Miami luxusvárosrésze felé vette az irányt. A háztól ugyancsak tátva maradt a szám. Csodaszép luxusvilla volt.
-Nem rossz, mi?-nézett ránk Logan

-Nem rossz? Ez elképesztő!-mondtam
-Akkor menjünk be!-kiáltott fej James
Már indultunk is volna, de Paul megállított minket.
-Mindenki megáll! Itt vannak a kulcsok!-nyújtott oda egy amerikai zászlós kulcstartón lógó kulcsot Kendall-nek.-És ha keresnétek 10 percre lakok innen. Lehetőleg ne tegyetek tönkre semmit! Érthető?
-Igen!-feleltük kórusban
-Most már mehetünk?-toporgott James
-Még nem. Egy hetet maradunk és így lesz 6 napotok pihenni. A koncert vasárnap lesz.
-Jó, jó! Mehetünk már?-türelmetlenkedett Logan is
-Nem, még mindig nem!-mondta és belekezdett a mondókájába
A biztonságról és egyebekről beszélt, bár szerintem ez egyátalán nem kapcsolódott ide.
-Na, végeztünk. Mehettek!-engedett el minket

Csordaként berohantunk a házba. Belülről még szebb volt mint kívülről. A vajszínű kanapé tökéletesen ment a fa parkettához. Egyszóval minden olyan összhangban volt.
-Húzzunk a szobafelosztásról is!-találta ki Logan
-Oké, ki van benne?-kérdezte Kendall
Mivel nekem teljesen mindegy volt, így egyedül csak Petra nem tartotta fel a kezét.
-Naaa Anna!-szólt rám mire én letettem a kezem.
De a fiúk így is többen voltak. Megint Logan sapkájába tettük a cetliket. Most Kendall húzott.
-Anna és Én...-mosolygott rám- Logan és Carlos, James és Petra.-olvasta fel
Ez a felosztás nagyjából mindenkinek jó volt. Igen, még Petra is beletörődött, hogy Jamessel kell lennie.Így hát felhúzkodtuk a bőröndjeinket az általunk választott szobába. Minden szobához volt külön fürdő. Csak sajnos bánatomra egy nagy franciaágy volt. És az sem volt olyan széles. Na mindegy, majd maximum a földön alszok. Miután kipakoltunk még lementünk tévézni. Éjfél körül minden páros bement a szobájába. Megfürödtem és befeküdtem Kendall mellé. Azt hittem már alszik, de csak tette. Felült az ágyban.
-Beszélhetnénk?-kérdezte

4000 megtekintééés!

Köszönöm szépen a 4000 megtekintést! Elképesztőek vagytok! A következő rész pedig ma este vagy holnap jön! :D

Blogverseny

Sziasztok! Jelentkeztem a blogommal a Six roses, one bouquet... blogversenyére! :)

19.rész Find your passion and run with it, anything is possible

19.rész  Find your passion and run with it, anything is possible

Gyalog mentünk a hotelig, ami körülbelül 2 percre volt a helytől ahol leparkoltunk. Odabattyogtunk a recepcióshoz.

-Jóestét! Foglaltunk ma estére 2 szobát, Paul Westly néven. -szólt álmosan Paul

-Pillanat, megnézem.-mondta a fiatal lány- Elnézést, itt nem találok ilyen néven való foglalást.

-Mi? Az nem lehet.-hajolt át a pulton a fiúk menedzsere

Hosszas veszekedés és bosszankodás után kiderült, hogy mégsincs foglalásunk. 

-Ajj! Most hol fogunk aludni? Álmos vagyok!-támaszkodott rám Logan

Ledobtam a kezeit a vállamról és odasétáltam Petra mellé. 

-Hát akkor a buszban alszunk.-mondta James

Újra megfogtuk a cuccainkat és visszavonszoltuk magunkat a buszhoz. Mindenki visszament a neki felosztott buszba. Ezután a "kis túra" után teljesen felélénkültem. A fiúk viszont nem. Mindketten ruhástól dőltek be az ágyba. Valamivel muszáj volt lefoglalnom magam.
Kerestem valami DVD-t és beraktam. Sajnos rosszul választottam, hiszen sikerült kiszednem egy fekete-fehér némafilmet. Elgondolkodtam azon, hogy kié lehet. Visszaraktam a helyére és felvettem a pizsimet.
Igyekeztem halkan bemászni a helyemre. Kendall valahol a fejem fölött aludt, Logan pedig vele szemben fent. Hosszas fészkelődés után sikerült kényelmesen elhelyezkednem. Lehunytam a szemem és már félig aludtam, amikor egy puffanást hallottam magam mellett. Kidülledt szemmel néztem Kendall-t, aki mellettem fetrengett és az oldalát fogta.
-Mi a francot csinálsz?-kérdeztem
-Szerinted? Lóherét keresek.-vágott vissza- Leestem az ágyról!
Annyira nevettem, hogy ha nem lettem volna a föld fölött 2 centivel és is leestem volna az ágyról. De ezzel nem voltam egyedül. Logan is röhögött, csakhogy ő is fent aludt, így Kendall példáját követve ő is leesett. Egyenesen Kendall hátára.
-Áúú! Szállj már le rólam!-kiabálta Kendall és próbálta lelökni Logan-t
Logie lemászott róla és visszabújt az ágyába. Mosolygott egyet, majd vissza aludt.
-Asszem eltörtem egy-két bordámat!-jajagatott Kendall
-Béna! Ki az aki álmában leesik az ágyról?-nevettem
-Úgy látszik én.-morogta és visszamászott az ágyába
Még jajgatott egy-kettőt aztán ő is álomba szenderült.  Én még forgolódtam egy darabig, de lassan már én is az álmok mezején jártam.

***

Ez nem lehet igaz! Miért horkol ilyen hangosan? Nem bírom! Hozzá fogok vágni valamit!

Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal ébredtem. Valahogy felálltam és az első kezembe akadó dolgot (egy párna) hozzávágtam Logan-hez. Meg sem moccant. Kénytelen voltam durvább dolgokhoz folyamodni. Lerántottam róla a takarót.

-Add vissza.-kapott a takaró után.

-Nem. Kellett neked horkolni!-mondtam, majd elfutottam a takaróval.

Lassan lemászott az ágyról és utánam futott. Egy kis hiszti után megsajnáltam és vissza adtam neki a takaróját. Ami érdekes, hogy Kendall csak az "akció" végére ébredt fel. 

-Hogy-hogy nem ébredtél fel a horkolására?-kérdeztem csodálkozva.

Kivette a füléből a füldugót és felmutatta.

-Így!-mosolygott.-Csinálsz nekem kávét?

-Csinálok.

Egy darabig kerestem egy kávéfőzőt, de feladtam. Valahogy megmelegítettem a vizet és beleöntöttem a kávézaccot. 

-Most komolyan? Ilyet kapok?-nézett rám Kendall 

-Ez van, ezt kell szeretni.-ültem le mellé.-Logan visszaaludt? 

-Ühüm.-bólintott

Éppen meg akartam kérdezni, hogy kié az a DVD amit tegnap néztem, de rezgett a telefonom. Petra küldött egy SMS-t.

"Utálom őket, az őrületbe kergetnek! Hívj ha felkeltél!"

Mosolyogtam egyet, majd felhívtam.

-Ez gyors volt.-szólt bele Petra

-Neked is jó reggelt! Na mi volt ilyen sürgős?-kérdeztem

-Ja semmi, csak Paul mondta, hogy a fiúknak próbára kell menni.-mondta és bediktálta a címet

-Oké. Majd szólok nekik. Szia.-mondtam és letettem

Elmondtam Kendall-nak, hogy mi a "szitu".

-Hogy keltjük fel?-kérdezte és a fejével Logan felé bökött

Egy darabig ötleteltünk és mivel semmi különös sem jutott az eszünkbe maradtunk a szokásosnál. Kendall elővett egy vízipisztolyt az egyik fiókból. Megtöltöttük vízzel.

-Csinálhatom? Bosszút akarok állni a horkolásér!-kérdeztem

-Persze.-adta oda a vízipisztolyt Kendall

Óvatosan odaosontunk Logan ágya mellé. Halkan visszaszámoltunk háromtól.

-ÉBRESZTŐŐŐŐ!-kiabálta Kendall, miközben én a lespricceltem vízzel.

Logan mérgesen kikászálódott az ágyból és szúrósan ránk nézett. Tetőtől talpig vizes volt. Beletúrt a vizes hajába, amitől nekem elállt a lélegzetem. Talán még mindig szeretem? 

-Miért?-kérdezte Logan 

-Valahogy fel kellett keltenünk téged.-röhögtünk Kendallal

-Hát kösz!-mondta sértődötten és hátat fordított nekünk

Kendallal sóhajtottunk egyet, és megöleltük. Nem volt jó ötlet mivel így mi is vizesek lettünk. 

-Nem is haragudtam.-mosolygott

Kinyújtottuk rá a nyelvünket.

Mindannyian elmentünk felöltözni. Kimentünk a turnébuszból és beszálltunk Logan kocsijába. Mivel Kendall nem engedte, hogy előre üljek, így hátul ültem mögötte. Egész úton a fejét böködtem. Pár perc után megunta és kihajolt a lehúzott ablakon. Az arca gazdagabb lett néhány bogárral. De bosszú gyanánt nekem ez is megfelelt. Amikor megérkeztünk Kendall szó szerint kiesett a kocsi ajtaján. Nevetve mi is kiszálltunk. Bementünk a hatalmas stadionba. James, Carlos és Petra a színpadon hülyéskedtek.

-Megjöttünk!-kiáltottam el magam

-Végreee!-jött a válasz Carlos-tól
-Remek, akkor akár próbálhatnánk is!-jött elő valahonnan Paul

Míg a fiúk próbáltak mi Petrával beszélgettünk. Végre eljött az este és elkezdődött a koncert. Petra valahova eltűnt, így én egyedül maradtam.
-Mindenki jól érzi magát?-kérdezte  James a közönségtől, mire az felmorajlott.
Mivel megszomjaztam, hátramentem a kajapulthoz és szereztem magamnak egy palackos vizet.
-Szia!-köszönt nekem valaki a hátam mögött.
Megfordultam a tengelyem körül, hogy lássam ki az. Mikor megláttam kikerekedtek a szemeim és lemeredve bámultam rá.
-Te mit keresel itt?-kérdeztem tőle idegesen.

  

3000 megtekintés!!!+ 2. díj!

Elértük a 3000 megtekintés!! Köszönöm szépeeeen, ez hihetetlen! :) Ami viszont még hihetetlenebb, hogy a blog megkapta a 2. díját! Köszönöm Sztracsat Ellának! 

Szabályok:

1., Írj magadról 11 dolgot!

2., Válaszolj 11 kérdésre!

3., Írj 11 kérdést!

4., Küldd tovább 11 blognak!

1.,

-Ön és közveszélyes vagyok. :)

-Régen táncoltam.

-Imádom a filmeket. Szokásommá vált, hogy minden vasárnap megnézek egyet.

-Imádok olvasni is.

-Az olvasóim jelentenek számomra MINDENT!

-Állatbarát vagyok. 

-Utálom a kétszínű embereket.

-Nincs sok barátom, de velük szoros a kapcsolatom.

-Nem vagyok kibékülve a matekkal, sem a fizikával.

-Az ég félig egyenes, félig göndör hajjal áldott meg, amit nagyon utálok.

-Barna szemem van.

2.,

Kedvenc színed?

Sárga és a rózsaszín.

Ki lennél a blogodból?

Most meg fogtok lepődni, de Anna. :)

Ha lehetnél melyik sztár lennél?

Selena Gomez.

Kedvenc ételed?

Palacsinta.*-*

Kedvenc romantikus filmed?

Én inkább a vígjátékok mellett voksolok.

Milyen zenét hallgatsz?

Hát...mikor milyen kedvem van. Leginkább BTR, The Wanted, Ed Sheeran, Jackson Guthy, sőt még néha 1D-t is.

Szerelmes vagy?

Neeem.

Miért lettél blogger?

Sok blogot olvastam már és én is kedvet kaptam hozzá.

Eddig hány díjad volt?

Ez a második.

Benézel majd valamikor az oldalamra?

Rendszeres olvasója vagyok! :)

Örülsz a díjnak?

Az nem kifejezés!!

3.,

-Ki a példaképed?

-Ha lehetne egy szuper erőd mi lenne az?

-Melyik a kedvenc állatod?

-Melyik hírességgel töltenél el egy napot?

-Mi az ami elszomorít?

-Melyik volt a legjobb szülinapod?

-Hiszel a szerelemben első látásra?

-Hány évesen kaptad meg az első telefonod?

-Melyik az az egy film, amit akár 1000x is megtudnál nézni?

-Szereted a celeb pletykákat?

-Mit csinálsz ha nem tudsz aludni?

Sajnálom, de nem tudom továbbküldeni mert nem olvasok olyan sok blogot és nem akarok ugyanannak az embernek ilyen rövid időn belül újat küldeni. Mégegyszer köszönöm! :D

18.rész I forgive you?

18.rész I forgive you?

-Hé van egy ötletem!-kiáltott fel Carlos

-Na halljuk!-mondta James

-Húzzunk arról, hogy hogy lesz a buszfelosztás.-mondta lelkesen

Mivel mindenki beleegyezett húztunk. Petra szerzett egy papírt, és beledobta Logan sapkájába. James  becsukta a szemét és belenyúlt a sapkába. 

-Oké...akkor egy buszba lesz Kendall, Logan...és Anna.-nevetett fel

Én ezt nem találtam annyira viccesnek.

-Akkor én ezzel a két hülyével leszek?-mutatott rá Petra, Carlosra és Jamesre

-Héé!-kiáltották egyszerre

-Nem lehetne újraválasztani?-kérdeztem halkan

-Neeem. Beszállás.-kiáltotta el magát Kendall

Kedvetlenül beraktam a bőröndjeimet a busz "csomagtartójába" és beszálltam. 

Belül egy hosszú folyosószerűség ment egészen a busz végéig. Elöl, oldalra fordítva mindkét oldalon egy-egy bőrkanapé terült el. 

Hátrébb pedig az alvóhelyek voltak.
Levágtam magam az egyik kanapéra.
-Sziaaaa!-ült le mellém Kendall
-Kendizzzle!-nevettem rá
-Mizu?-kérdezte szórakozottan
-Ááá...ma már egyszer-kétszer megmentettem a világot. Amúgy semmi.-mosolyogtam-Kérdezhetek valamit?-váltottam komolyra
Bólintott.
-Te tudtad annak a csajnak a nevét akivel Logan...nyalakodott. Ki az a Jane?
Lehajtotta a fejét. Kicsit tétovázott, majd válaszolt.
-A mostohahúgom.-felelt halkan
-Mi?
-Nem jó a kapcsolatunk. Amikor anya hozzáment az ő apjához teljesen megváltozott az életem. Odaköltöztünk hozzájuk. Eleinte próbáltam barátságosan közeledni Jane felé, de rájöttem milyen is igazából. Nagyképűen viselkedett és folyamatosan anyát szidta. Kezdett eldurvulni a helyzet. Az apját is elkezdte manipulálni és sikerült elérnie, hogy az apja csak a pénzért legyen együtt anyával. A nevelőapám sokszor megütötte anyát. Én próbáltam megvédeni, de engem is megütött, többször is. Jane  mindezt majdnemhogy nevetve nézte végig. Aztán egyik nap...amikor hazamentem anyát a földön találtam eszméletlenül. Odarohantam hozzá és az ujjam a csuklójához tettem. Nem volt pulzusa. Szégyen vagy nem, elbőgem magam. Észrevettem egy papírt az asztalon. Anya írt egy búcsúlevelet. Elmondta benne, hogy mennyire sajnálja, és  tévedett Jane-el és az apjával kapcsolatban és hogy mennyire szeretett. Azután kiköltöztem a nagybátyámhoz LA-be.
-Oh, sajnálom!-simogattam meg a hátát
Hirtelen felém fordult és megölelt. Köpni-nyelni nem tudtam így hát csak megveregettem a hátát.
-Erről még nem beszéltem senkinek.-engedett el
-Tényleg?
-Igen. Jó, hogy végre van valaki akinek elmondhattam.-nézett rám hálásan
A meghitt pillanatból az rángatott ki minket, hogy Logan elvágtatott mellettünk. Megfogott egy csokit és visszafelé. Közben ránk nézett. Hogy ne kelljen a szemébe néznem kibámultam az ablakon.
A mögöttünk lévő busz, vagyis Petráéké éppen akkor előzött le minket. Láttam, hogy Carlos az ablaküvegnek nyomódva integet nekem. Visszaintegettem neki.
Abban reménykedtem, ha visszafordítom a fejem Logan már nem lesz ott. Viszont ott ült a velem szemben lévő kanapén.
-Anna, beszélhetnénk?-kérdezte Logan
-Persze, mondjad.-mondtam közömbösen
-Úgy értem négyszemközt.
Kendall vette a lapot és felállt. Megfogtam a kezét és visszahúztam mellém.
-Maradj.-mondtam neki, majd visszafordultam Logan felé- Mond nyugodtan, nincsenek titkaim Kendall előtt.
-Az meglehet, de nekem akkor is tárgyalnom kell a nagy fehér csészével.-szólt közbe Kendall
Sóhajtottam egyet és elengedtem.
Kettesben maradtunk Logannal. Hurrá.
-Nézd, én nagyon sajnál...-kezdte de közbevágtam
-Logan, nem érdekel!-mondtam. Felálltam és készültem elmenni.
-Kérlek, adj nekem 10 percet!-húzott maga felé
-Najó, kapsz pontosan 3 percet.
Aprót bólintott.
-Sajnálom. Nem tudom mi ütött belém, de ahogy megláttam valahogy elfogtak a régi emlékek. Régen bele voltam zúgva.
-Komolyan? Ennél jobb nem jutott az eszedbe?-kérdeztem flegmán
-Régen! Hidd el nagyon sajnálom és megbántam. Tudom, hogy ez nagyon sablonos szöveg, de tényleg így van. Szeretlek!-mondta. A szemembe nézett azzal a bizonyos nézéssel. Nagyon jól tudta, hogy annak nem tudok ellenállni. De összeszedtem magam.
-Mit bánsz? Hogy észrevettelek titeket vagy, hogy megcsókoltad?
-Hogy megcsókoltam!-vágta rá
-Még ha meg is bántad én nem tudok neked ilyen könnyen megbocsájtani. Pontosabban megbocsájtottam, de nem teljesen. Barátok?-mosolyogtam rá
-Barátok.-mondta Logan
Szorosan magához ölelt.
-Áááá! Bogáááár!-rohant hozzám Kendall és belecsimpaszkodott a kezembe
-Mivan?! Hol?!-sikítottam, hiszen köztudott, hogy bogárfóbiám van
-Az ágyamban!-mutogatott az alvóhelye felé
Mindketten egyszerre néztünk Logan felé, aki csak röhögött rajtunk.
-Szedd ki onnan!-könyörögtem neki
Odament Kendall ágyához, megfogta a bogarat (kézzel!!) és kidobta az ablakon.
-Nemááár, szegééény! Lehet, hogy megölted!-nyavajogott Kendall
-Döntsétek már el, hogy szeretitek vagy utáljátok a bogarakat.-nevetett még mindig Logan
-Hé, nem azt mondtuk, hogy öld meg, csak hogy szedd ki!-mondtam
-Gyerekesek vagytok!-égnek emelte a szemét és leült
Követtünk a példáját és mi is leültünk.
-Megjöttüüüüünk! Chichagoooo!-kiáltott fel pár perc múlva Logan
-Aha és még mi vagyunk gyerekesek!-tolta le Kendall
Logie kinyújtotta rá a nyelvét.
Amint fékezett a busz és kinyitódott az ajtaja mindhárman egyszerre kivágódtunk raja.
-Frisslevegő!-kiáltottam fel
Hamarosan megérkezett a másik busz is. Petra elsőként rohant le a lépcsőn és egyenesen felém jött. Az arckifejezése nem volt túl boldog.
-A "drágalátós" testvéred egy állat! A másikról nem is beszélve!-mondta idegesen
Carlos és James röhögve szálltak ki a buszból.
-Mit csináltatok?-kérdeztem tőlük
-Ááá semmi különöset!-mondta James
-Semmi különöset?! Fingóversent rendeztek, meg kaját dobáltak a buszba mindenhol!-háborodott fel Petra
-Most mér'? Tök jó volt.-röhögött Carlos
Petra fújt egyet és odament Kendall-hoz.
-Anna nézd! Az orromon van egy bogár!-böködött Logan
Annyira megijedtem a "kis" dögtől, hogy ugrottam egyet. Logan jóízűt nevetett rajtam.
-Akkor most ti megint...?-böködött felénk James
-Barátok vagyunk!-vágtam rá
James mentegetőzően felemelte a kezeit és arrébb ment.
Paul busza is megérkezett. Mikor kiszállt elmondta, hogy melyik hotelbe megyünk.
Végre elindulhattunk.

17.rész Továbblépés

17.rész Továbblépés

Futottam. Futottam egy hosszú, végtelennek tűnő folyosón. Éreztem, hogy a tüdőm már nem bírja sokáig. De bírnia kell, muszáj. Ajtók mellett haladtam el viszont mindegyik zárva volt. Nem tudtam hol keressem. A folyosó kezdett elsötétedni. Hirtelen vége lett és egy nagy fekete üres térben álltam. Egyszer csak megláttam Őt. Mosolygott. Kinyújtottam a kezem és rohanni kezdtem felé. De mikor már elértem volna eltűnt a sötétségben. 

-Neee! Logan!!-estem össze sírva...

Izzadságban tocsogva felültem az ágyban. Kellett pár perc míg felfogtam, hogy hol vagyok...és, hogy ki fekszik mellettem. Carlos, és engem nézett.

-Rosszat álmodtál?-kérdezte

-Ühüm.

-El akarod mondani?

-Öhm..nem, azt hiszem.-mondtam és visszadőltem mellé

Fél kezével átkarolt és nyomott egy puszit a fejemre. Körbenéztem a szobában. Sehol sem láttam órát.

-Carlos? Meddig aludtam?

-Kérlek szépen...negyed kettőig.-válaszolt nyugodtan

-Mi? Már negyed kettő?-mondtam 

Kipattantam az ágyból. Már éppen kerestem volna a ruháimat, mikor rájöttem, hogy itt nem nagyon találom meg őket.

-Logan itthon van?-kérdeztem letörten 

-Tegnap óta ki sem jött a szobátokból.

-Ajj. Nem mennél át, és hoznál nekem ruhát?

-Ezt most komolyan gondoltad?-nézett rám furcsán

-Nem.-sóhajtottam és kimentem az ajtón

Egy pillanatra megálltam az ajtó előtt. Nagy levegőt vettem és benyitottam. Meg sem lepődtem amikor Logan-t a tegnapi ruhájában találtam az ágyon. Feltételeztem, hogy aludt, mert iszonyúan horkolt. Bármennyi is haragudtam rá, elmosolyodtam.
Gyorsan kiszedtem a szekrényből valami ruhát és halkan távoztam.  Visszamentem Carlos szobájába és bevágtattam a fürdőbe. Gyorsan magamra kaptam a ruhám. Mire kimentem  Carlos is már felöltözött.
-Lemegyünk?-kérdeztem
-Menj csak. Én fellépek egy kicsit Twitterre.
Megrántottam a vállam és az ajtó felé vettem az irányt.
Odalent elég érdekes látvány fogadott. Kendall és James a kanapét próbálták megemelni, de mivel elég nehéz volt csak 10 centire sikerült felemelniük. Petra pedig egy zseblámpával turkált  a kanapé alatt.
-Öhm...minden oké?-kérdeztem
-Beesett a kanapé alá az a papír, amire rá voltak írva a turnéhelyszínek.-mondta Kendall
-Olyan nekem is van. Odaadjam?-kérdeztem és még mindig nem értettem, hogy miért csapnak ekkora felhajtást egy papír miatt.
-De azon az is rajta volt, hogy mikor indulunk.-hallottam James-t.
-Akkor kérdezzétek meg Paul-t.-mondtam
Kendall és James egyszerre rám néztek. Petra is ki kászálódott a bútor alól, és ő is mereven bámult rám.
James rácsapott a homlokára.
-Hogy te milyen okos vagy!-kiáltott fel
-Nem mondod komolyan, hogy erre nem is gondoltatok!-néztem rá bambán
-Ő...dehogynem.-mentegetőzött Petra
A szememet forgatva mentem a konyhába. Onnan hallottam, hogy Kendall Paullal beszél telefonon és a megkérdezi hogy, mikor indulunk.
Kitúrtam valami pizzamaradék szerűséget. Bár nem voltam benne biztos, hogy még jó, kockáztattam.
Közben Carlos rohant le a lépcsőn. Eközben a folyamat közben sikerült nekem rohannia, ezáltal lefejeltem a konyhaszekrényt.
-Hupsz, bocsi.-nézett rám aggódóan Carlos
-Állat!-válaszoltam-Mi volt ilyen sürgős?
-Éhes vagyok.-közölte, mintha ez olyan egyértelmű lenne
-Hát persze. Hogy- hogy nem gondoltam erre.-játszottam meg magam
Carlos kinyújtotta rám a nyelvét, amit én viszonoztam. Egy darabig farkasszemet néztünk. Aztán Carlosnak felcsillant a szeme.
-Azt még megeszed?-mutatott rá a már majdnem rohadt pizzámra.
Az arcomon egy gonosz mosoly jelent meg.
 -Nem, nyugodtan edd meg.-nyújtottam oda neki
Rögtön befalta. Elégedetten mentem vissza a kanapéhoz. Leültem James mellé.
-Négy óra múlva indulunk Chicagoba.-mondta
-Addig még van idő. Mit csináljunk?-kérdezte Petra
-TÉVÉ!-kiáltották egyszerre a fiúk
Nyugodtan tévéztünk körülbelül 10 percig. Viszont Petra elkezdett hisztizni, hogy ő márpedig nem fog focit nézni, de Carlos nem adta oda neki a távirányítót. A hősszerelmes Kendall Petra segítségére indult. Ekkor már James is beszállt, Carloshoz. Elszabadult a pokol.
Pár percen belül meguntam. Feltápászkodtam a kanapé tetejére és rájuk ugrottam. Mindannyian a földön végeztük.
-Ezt most miért kellett?-jajgatott Kendall, aki legalul volt
-Meguntam.-nevettem
Feltápászkodtunk és visszaültünk a helyünkre. Végre sikerült kulturáltan-amennyire mi kulturáltak tudunk lenni-tévéznünk.
Arra lettem figyelmes, hogy Kendall és Carlos nagyon halkan beszélgetnek valamiről.
-Mi a téma?-kérdeztem tőlük
-Ja, semmi.-vágták rá egyszerre
-Naaa!-néztem rájuk kiskutya szemekkel-Ne kíméljetek!
-Csak azt kérdeztem Kendalltól, hogy szerinte Logan nem fog-e éhen halni.-mondta Carlos
-Pff, felőlem aztán éhen halhat!-kapta fel a vizet James
Mindenki egyszerre, rosszállóan nézett Jamesre.
-Mi van? Megbántotta a húgomat.-mentegetőzött
-Én akkor is viszek neki valamit enni.-állt fel Kendall
-Figyu, szeretlek meg minden, de szörnyű kajákat csinálsz. Inkább majd én megcsinálom te meg felviszed neki, jó?-nézett rá Petra
Kendall bevágta a durcit és visszaült a fotelbe. Röpke 10 perc múlva Petra visszajött valami ehetőnek kinéző kajával, és odanyújtotta Kendallnak.
-Parancsolj.
Kendall duzzogva elvette és feltrappolt a lépcsőn.
Csendben meredtünk a tévére, és már kezdett kínossá válni. Carlos kiáltása törte meg a csendet.
-Basszus! Pakolnunk kell! 40 perc múlva indulunk!
Felpattantunk és csordaként rohantunk a szobánkba. Én pontosabban csak rohantam volna. Lefékeztem a Logannal volt közös szobánk ajtaja előtt. Pechemre Kendall pont akkor jött ki.
-Öhm...pakolnod kéne, hamarosan indulunk.-mondtam neki. Bólintott és már el is tűnt.
A gyomrom összeszorult amikor lenyomtam a kilincset. Beléptem az ajtón és a tekintetemet a földre szegezve mentem el a szekrényig. Láttam, hogy Logan már az összepakolt. Bőröndjeit hanyagul a földre dobta.
Miközben a ruháimat szórtam a bőröndbe, éreztem a hátamon Logan fürkésző pillantását. Nem volt sok cuccom, de egy örökkévalóságnak tűnt, míg bepakoltam őket. Az utolsót is ráraktam a kinyitott bőrönd tetejére, és készültem lecsukni, amikor megakadt a szemem valamin. Egy kép volt, amin Logan és én vagyunk. Lassan megfogtam és a bőröndöm legaljára tettem. Behúztam a cipzárt és felálltam. Kihúzkodtam az összes cuccom a szobából és hogy drámai legyek bevágtam az ajtót magam mögött. A pakolással annyi idő elment, hogy már csak pisilni volt időm.
Mikor elvégeztem a dolgom, visszamentem az előszobába. Addigra már mindenki ott volt.  Még Paul is.
-Akkor, ha mindenki kész, akár indulhatunk is.-mondta Paul az óráját nézegetve. Nem valami türelmes ember.
Kivittünk a cuccainkat az utcára. Kendall még bezárta az ajtót és ő is csatlakozott hozzánk. Három nagy turnébusz állt előttünk.
-Mi melyik busszal megyünk?-kérdeztem
-Én és a menedzserek azzal megyünk.-mutatott rá Paul az első buszra- Az a kettő a tiétek. Osszátok el.-mondta majd elment.
-Hé van egy ötletem!-kiáltott fel Carlos

1. díjam!

Blogom megkapta az első díját amit diamondnona-nak köszönhetek! :D

Szabályok:

-Ha megkaptad a díjat, készíts róla bejegyzést!

-Őszintén kell válaszolnod a kérdésekre!

-Összesen 5 személynek kell továbbadnod!

-Ezt egytől-egyig át kell másolnod a lapodra, kivéve a válaszokat!

-A díjat visszafelé nem lehet adni! / Annak nem adhatod, akitől kaptad, viszont többször is kaphatsz ilyen díjat. /

1, - Mi a keresztneved, hogyan becéznek?

       Anna és nem nagyon szoktak becézni.

2, - Melyik dalon tudsz igazán sírni?

       Big Time Rush-Intermission

3, - Félsz a sötétben?

       Régen féltem, de most már nem. Inkább megnyugtat. Furi. :D

4, - Szerelmes vagy valakibe?

       Nem.

5, - Mi volt eddig a legcikibb dolog, ami az életedben történt veled?

       Késésben voltam és rohantam a suliba. Azt tudni kell hogy esős idő volt. Na, és le akartam vágni az utat és egy földúton mentem. Viszont megcsúsztam és eltanyáltam. Az egész gatyám sáros lett. Nem elég hogy elkéstem a suliból, de mindenki rajtam röhögött.  xD

6, - Gondolatban öltét már meg valakit?

      Hát...nem egyszer.

7, - Szerinted a péntek 13-a szerencsét, vagy balszerencsétlenséget jelent?

      Nem vagyok babonás.

8, - Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem árultál el?
       Vaaaaaan. :)

9, - Hallgatsz olyan zenét, amit mások előtt cikinek tartasz?
       Nem érdekel, hogy mások mit gondolnak. Azt hallgatok amit akarok.

10, - Kiskorodban sírtál, ha szurit kaptál?
        Ühüm.

11, - Mit tennél, ha híres lennél?
        Álom marad...

12, - Szoktál álmodozni?
        Többet, mint amennyi egészséges. :D

13, - Járnál Chace Crowforddal?
         Persze, miért ne? :D

14, - Hány gyereket szeretnél? Fiú/Lány neveik?
         Egy fiú, és Dávid.

15, - Adni vagy kapni jobb?
        Nagyon szeretek ajándékokat kapni, de adni jobb.

16, - Titkom...
        Titokban csillámpóni vagyok! De tartsd titokban! :D

17, - Bakancslista:
        Kijutni egy BTR koncertre és autogramot szerezni tőlük.

Akinek küldöm:

Summersmile<3

Jenny

Sztracsat Ella

~Cherry~

LadyBird_Official