24. rész Crazy for you

24. rész Crazy for you

Sziasztoook! Itt az új rész! Igaz, hogy egy kicsit elkéstem vele, de itt van és ez a lényeg nem? :) Huh...és több mint 5000 megtekintés és 8 feliratkozó? Köszönöm! :)
És ha még nem tettétek, mindenképpen hallgassátok meg a BTR új számát, a Love Me Again -t. 
Jó olvasást! 

xoxo RusherForever

A takarítás közben elég érdekes dolgok kerültek elő, elég érdekes állapotban. Előkerült például Petra zoknija és Logan pólója, aminek állítása szerint más színe volt, mint ahogy tegnap este felvette. Sőt előkerült a hajfesték, amitől James haja zöld lett.
-Ez mi? -emelt ki Carlos valami szétrongyolt cuccot a medencéből.
-Neeee! A kedvenc sapkám volt! -rohant oda Logan kedvenc öltözködési tárgyához. Hát igen, hogy jobban szemügyre vettük láttuk, tényleg a sapkája volt.
Úgy döntöttünk, hogy magára hagyjuk, hiszen láthatólag megviselte sapkája elvesztése. Így odabent folytattuk a rendrakást. Pár perc múlva Logan lépett be lehajtott fejjel.
-Elbúcsúztam tőle -közölte drámaian, sőt még a szemét is megtörölgette.
-Akarod, hogy eltemessük? -röhögött Carlos, de szerintem nem gondolta komolyan.
-Ühüm -bólintott Logan. -Akkor most mindenki hozza rendbe magát, főleg te James és itt találkozunk fél óra múlva -ezzel felment.
-Mi, nemár? Egy sapkát fogunk temetni? -nevetett kínosan Petra.
-Hát, úgy néz ki -mondta maga elé Kendall.
Logan utasítására mindannyian felmentünk a szobánkba.
-Szerinted Logan megharagszik, ha nem öltönyt veszek? -nézett rám Kendall.
-Igen, szerintem igen -nevettem.
Kendall megpróbálta felvenni az öltönyét, de kiderült, hogy az kicsi rá. Egy darabig még próbálgatta, majd sikerült belepréselnie magát. A fürdőben én is felvettem valami feketét és lementünk a nappaliba. Kendall a kicsi öltöny révén ott feszengett mellettem.
Lassan előkerültek a többiek is. Sőt Carlos elvállalta, hogy ő még beszédet is mond. Így hát kivonultunk a kertbe, ahol már volt egy gödör a sapkának. Nem tudom, ki vagy mikor ásta, de ott volt.
Carlos elkezdte a szertartást, igazából mindenről beszélt csak a sapkáról nem.
-Mindig emlékezni fogunk rád, Logan kedvenc piros sapkája! -fejezte be.
James betemette a "halott" sapkát, majd mindannyian bementünk. Carlos a hűtőhöz ment enni, mi pedig leültünk a kanapéra.
-Üvegezzünk-vetette fel az ötletet Logan.
-Megint? A múltkor amikor üvegeztünk majdnem szétver az a néni a táskájával -nevetett Kendall.
-Jaj, nemár. Tök jó lesz -győzködtem.
Mikor mindenki beleegyezett, Carlos hozta az üveget és leültünk egy körbe. James pörgetett, én.
-Húgi,felelsz vagy mersz?
-Merek.
-Akkor...- nézett körül.- Önts Logan hajára narancslevet.
Felálltam, kivettem a hűtőből a dobozos narancslevet és elindultam Logie felé.
-Ugye nem akarod a hajamra önteni? -nézett rám aggodalmasan.
-Muszáj megcsinálni a feladatot -nevettem ördögien.
Mielőtt bármit mondhatott volna megdöntöttem a dobozt és a tartalmát Logan fejére öntöttem.
-Ezt még visszakapod.
-Hé, James mondta a feladatot -mentegetőztem.
Visszaültem a helyemre és pörgettem. Az üveg pörgött egy darabig, majd megállt Petrán.
-Menj át a szomszédhoz, csöngess be és amikor kinyitja kezdj el szavalni.
-Mit? -nézett rám értetlenül.
-Azt rád bízom.
Megrántotta a vállát, felkapott valami újságot és kirohant az ajtón. Mi mint az ötévesek mind odagyűltünk az ajtóba. Petra csöngetett, a szomszéd pedig ajtót nyitott, és Petra elkezdett felolvasni egy reklámújságot.
-...Tesco fóliás sonka, 1200 Ft...-és itt rácsapta az ajtót a "kedves"szomszéd.
Petra miután háborgott egy sort, röhögve visszafutott. Visszaültünk az eredeti körbe és továbbjátszottunk.

Elég későn fejeztük be a játékot. Logan nemes egyszerűséggel otthagyott minket, mert állítása szerint "csesszünk ki Logannal" napot tartottunk(???). Így hát befejeztük öten. Carlosnak mézzel kellett bekenni a fejét, Jamesnek mentolos tejet kellett innia. Ilyesmi feladatokkal leptük meg egymást. Miután "kijátszottuk" magunkat mindenki ment volna aludni, de visszaparancsoltam őket, sőt még Logan is kirángattam a szobájából.
-Addig nem megy senki sehova amíg nem osztottuk fel újra a szobákat -közöltem.
-Minek kéne újra felosztani? -nézett rám Kendall.
-Az mindegy! Csak legyen meg amit akar -vágta rá gyorsan James.
Elkezdtünk csereberélni a szobákkal. Petra hisztizett, hogy ő márpedig nem fog Jamessel aludni. Igazából senki sem akart Jamessel aludni, de ennek nem James volt az oka hanem az az ominózus ágy. Egy darabig még veszekedtünk aztán  valahogy sikerült felosztani a helyeket. James egyedül aludt, én voltam Logannal, de mivel csak 3 szoba volt, így került egybe Kendall, Carlos és Petra. Mikor meghallottuk, hogy ők hárman együtt lesznek, Logannal összenézünk. A titkos szerelmespár és a megcsalt fiú, aki azt hiszi, hogy boldog párkapcsolatban él. Szép, mondhatom.
Mondanom sem kell, hogy mennyire tetszett amikor újra össze kellett szednem a cuccom és újra más helyre kellett rángatnom. Egy-két dolgot lusta voltam berakni a bőröndbe, úgyhogy azt kézbe- esetleg a fogaim között- vittem. Berángattam Logan szobájába és ledobtam őket a földre. Ezzel le is tudtam. Még gyorsan lementem a konyhába, hogy igyak valamit, de összefutottam Jamessel.
-Mi lesz ha rosszat álmodok? -kérdezte szomorúan.
Mikor látta, hogy amolyan "komolyan 22 éves vagy és ezt kérdezted?" stílusban néztem rá továbbmagyarázott.
-Ha egyedül alszok általában rosszat álmodok. De ha majd rémálmom lesz ugye átmehetek hozzátok?
-Én a helyedben nem tenném. Lehet, hogy az alváson kívül még mást is csinálnak -jött be a konyhába Carlos röhögve. Ennek a beszólásnak az lett az eredménye, hogy először James, aztán én vágtam fejbe Carlos-t.
-Aludni fogunk! -szóltam rá és otthagytam őket.
Bementem Logan szobájába, de arra nem számítottam, hogy egy szál boxerban, vizes hajjal fog ott állni előttem. Mint eddig mindig az ilyen esetekben most is csak lefagyva álltam és bámultam őt (leginkább a testét). Hát, nem is tudom...körülbelül 5 perce nézhettük így egymást, amikor valahogy sikerült visszatalálnom a valóságba.
-Öhm...fürödtél? -kérdeztem a lehető legbénább kérdést.
-Aha. Mivel ragadt az egész hajam a narancslétől még azt is megmostam -nevetett, szerintem a hülye kérdésemen.
-Az jó.
Fogalmam sincs miért voltam zavarban, még sosem éreztem így magam Logan közelében. Hiszen én már nem szeretem őt. De akkor miért éledtek fel a lepkék a gyomromban? Teljesen közömbösen érzek iránta, vagy nem? Ááá már úgysem lesz semmi a mi "kapcsolatunkból".
Gyorsan én is lezuhanyoztam és- mivel felajánlotta, hogy ott alszik- megcsináltam Logan helyét a földön.
-Jó éjszakát -helyezkedtem el.
-Neked is. Álmodj velem -nevetett halkan Logan.
Alig tíz perce feküdtem, amikor Logan bedőlt mellém  az ágyba és hátulról átkarolt.
-Miért? -nyögtem ki.
-Úgy döntöttem, hogy itt alszom. Sokkal kényelmesebb mint a padló -közölte.
Morogva feltápászkodtam és lefeküdtem a földre Logan helyére. Ha neki nem, nekem tökéletesen megfelel a föld. Épp hogy lehajtottam a fejem a párnára Logan megint ott termett mellettem és ugyanazt csinálta mint az előbb.
-Ha azt mondod, hogy itt kényelmesebb mintha az ágyban aludnál akkor agybajt kapok -mondtam idegesen.
-Pedig így van.
Így hát "agybajosan" újra felálltam és befeküdtem az ágyba és csak remélni tudtam, hogy aludhatok. Rosszul reméltem. Hallottam, hogy Logan feltápászkodik és elindul az ágy felé.
-Henderson ne szórakozz velem! Döntsd már el, hogy mégis hol akarsz aludni! -förmedtem rá.
-Jó jó, itt akarok -huppant mellém.
-Najó.
Készültem megint helyet váltani, de Logan visszahúzott és fölém hajolt.
-Maradj -kérlelt. Ajkai akkor már valahol a nyakamnál voltak, de nem értek hozzá a bőrömhöz.
-Rendben de...-próbáltam arra utalni, hogy még mindig rajtam fekszik.
-Nyugi, betartom a játékszabályokat -kuncogott. Az oldalára fordult és elaludt.
Mivan? Milyen játékszabályokról beszél? Tiszta hibbant. Ezen a mondatán gondolkozva aludtam el.