2.rész Irány LA!

2.rész  Irány LA

A szobámba érve a kezembe vettem a telefonom és már tárcsáztam is Petra számát.
-Hallo?
-Szia Petra! Nem fogod elhinni mi történt!! Van egy bátyám!-mondam neki lelkesen.
-Hogy mi?! Mondj el mindent! Várj, nem is, 5 perc és ott vagyok!-hadarta, majd letette.
Betartotta az ígéretét. Pontosan 4 perc múlva csöngettek. Lelkesen nyitottam ajtót.
-Sziaaa! Gyere be!
-Heloo! Anyud?
-Nincs. Valamiért behívták. Kérsz valamit inni?
-Aha. Cola van?
-Van. Öntessz magadnak? Addig lehozom a laptopom és rákeresünk James-re!-mondtam és futottam is a szobámba.
-A tesódat úgy hívják, hogy James??-kiabált fel.
-Aha! És egy bandában énekel! Az a nevük, hogy Big Time Rush!-kiabáltam le neki én is.
Mikor leértem, leültünk a kanapéra. Beírtam a keresőbe, hogy Big Time Rush.
Rámentem az első találatra. A dal címe az volt, hogy Elevate. Nagyon tetszett mindkettőnknek. Majd megnéztük a képeiket. A Twitteren is rájuk kerestünk. A tagok Logan Henderson, Carlos Pena, Kendall Schmidt és...James Maslow! Háát...nem csodálom, hogy bomlanak értük a csajok!
-Hűű...sosem gondoltam volna, hogy egy sztár a tesóm!-mondtam hitetlenkedve.
-Te azt se gondoltad volna, hogy van tesód!-mondta röhögve.
-Igaz! Anya azt mondja, hogy meglátogathatom! De Ő nem tud jönni mert dolgoznia kell. Eljössz velem LA-be?-kérdeztem izgatottan.
-Hova?! LA-be! Ott lakik?
-Igeen! Na? Eljössz velem?
-Háát...még meg kell kérdeznem anyuékat! De majd hívlak!-mondta, és már fel is állt és indulni készült.
-Oké! De mindenképp hívj!-mondtam
-Mindenképp!-kiabált vissza már az utcáról.
Csak másfél óra múlva hívott. Az volt életem leghosszabb 1,5 órája.Egész végig fel-alá járkáltam és minden 5. percben ránéztem a telefonomra. Aztán végre megcsörrent!
-Ááááááá! Meheteeeek!-sipárgott Petra.
-Úristeeen! Még ma pakolj be! Anya azt mondta, hogy holnapra foglalt jegyet!
-Oké! De hol fogunk lakni?-kérdezte
-Anya beszélt James-szel aki azt mondta, hogy az ő házukban lakhatunk!
-Mármint a Big Time Rush villában?
-Igen!
-Jó! Akkor holnap 2-kor anya kivisz minket a reptérre!-mondta izgatottan
-Oks! Holnap 2-re ott leszek nálatok!-mondtam, majd letettem.
Anya éppen akkor lépett be a házba.
-Kicsim megjöttem!!-üvöltötte el magát
-Hallom! Anya, Petra jöhet!-követtem a példáját
-Ennek örülök! Nagyobb nyugalommal engedlek el, ha megy veled valaki.
-De már nagykorú vagyok! Nem kell felügyelni!-nevettem kínosan
-Nembaj azért csak nyugottabb vagyok!-modta
Felmentem a szobámba és elkezdtem pakolni. Nem pakoltam sok dolgot, csak a legszükségesebbeket.Ami azt jelenti, hogy majdnem az egész szekrényemet bepakoltam. Gyorsan elmentem fürdeni, majd lefeküdtem aludni.

Másnap reggel korán ébredtem. Bekapcsoltam a gépem és a telefonomra minden Big Time Rush számot  rátöltöttem. Aztán pizsamában lebotorkáltam a lépcsőn. Csináltam magamnak egy kávét, leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tévét. Valami idióta műsor ment.
Huarico megcsalta Terezát Paulával és ezért most Tereza hisztizik.
-Ez nézhetetlen!-mormogtam magam elé. Kikapcsoltam tévét. Úgy döntöttem, hogy felöltözök. Felbattyogtam a szobámba és kirángattam a kedvenc ruhámat a szekrényből és felvettem. Mikor kifelé mentem ránéztem az órára. 13:05!!
"-Úristen! Elkések!"-gondoltam magamban.
Berohantam anyu szobájába, hogy felkeltsem. Elbúcsúztam tőle, és már indultam is. Petráék háza 3 utcányira volt. Amikor odaértem becsöngettem.
-Naa indulhatunk??-kérdeztem Petrát amikor ajtót nyitott.
-Naná! Csak szólok anyunak!-mondta és már el is tűnt az ajtóban.
A kocsiban megkaptuk a tipikus "Jók legyetek! Ne csináljatok bajt!" dumát. Amikor megérkeztünk a reptérre, mind a ketten izgatottan szálltunk ki az autóból. Petra is elbúcsúzott az anyukájától. Volt még 15 perc a beszállásig. Leültünk a székekre és elkezdtünk beszélgetni. Egyszer csak a hangosbemondóban megszólalt egy hölgy.
"Kérjük a 2 órási Magyarország-Los Angeles járatának utasait, hogy kedjék meg a beszállást!"
-Készenállsz?-kérdezte
-Persze-mondtam-Készenállok egy 9 órás repülőútra!
-Jó! Hát akkor indulás!

Viszlát Budapest, viszlát Magyarország...!

Beszálltunk a gépbe, majd megkerestük a helyünket. A jegyeink egymás mellé szóltak, és
hálát adtam az égnek, hogy nem ült mellénk senki.
Akárhogy is akartam nem tudtam elaludni, pedig Petra ott szuszogott mellettem. Csak zenét hallgattam. Aztán egyszer csak elnyomott az álom, mert arra keltem, hogy Petra a vállamat böködi és azt kérdezgeti, hogy fent vagyok-e.
-Most már igen.-motyogtam álmosan.
-Bocsi, csak 20 perc múlva ott vagyunk.
Hamarosan a pilóta bemondta:
"-Kérjük csatolják be öveiket! Nemsokára landolunk!"
Még a levegőből láttam, hogy ott akkor ment le a nap.
És landoltunk...

Remélem tetszett a 2. rész. Ha tetszett lécci komizzatok! A következő részben már a Big Time Rush is benne lesz! :D