3.rész A találkozás
Amikor leszálltunk a gépről, fogtam egy taxit. Beszálltunk, majd odaadtam a sofőrnek azt a papírt amire a Big Time Rush villa címe volt írva. Mikor megérkeztünk, mind a ketten tátott szájjal szálltunk ki a taxiból. Egy hatalmas villa volt előttünk. Petra volt az aki először magához tért.
-Anna, jól látom, hogy az ott egy medenceee??-kérdezte, és elkezdett visítozni.
Követtem a példáját. A taxis még mindig ott volt és elég furán nézett ránk de minket ez egyátalán nem érdekelt. Csak visítoztunk és ugrándoztunk. 10 percbe telt míg megnyugodtunk. Akkor odaért egy másik kocsi is. Egy férfi szállt ki belőle. Körülbelül a 40-es éveiben járhatott. Napszemüveget viselt és az arca komoly volt. Így, első ránézésre simán rámondtam volna, hogy bérgyilkos. Ám amikor meglátott minket elkezdett mosolyogni. Odajött hozzánk.
-Szisztok lányok! Paul Garcia vagyok a Big Time Rush menedzsere.-kezdte mondandóját...
Mind a ketten köszöntünk neki. Aztán folytatta:
-Most gyorsan közbevezetlek benneteket a lakásban aztán már magatokra is hagylak titeket.-mondta.
-Oké, köszi!-mondtam
Paul körbevezetett minket. Ez a ház hatalmas! Szerintem el fogok tévedni ha esetleg WC-re kéne mennem.
Amikor otthagyott minket, mind a ketten felcipeltük a cuccainkat a szobánkba majd elkezdtünk alaposabban körülnézni. Amikor ez is megvolt, levágtam magam a kanapéra és bekapcsoltam a tévét. Furcsa volt, hogy csak amerikai adók mentek.
-Na, Én álmos vagyok. Lefekszem aludni.-mondta Petra.
-Oké, szia! Jóéjt!-mondtam neki.
-Neked is!-szólt vissza a lépcsőről.
Én is lekapcsoltam a tévét. Éppen a konyhában matattam, amikor valami zajt hallottam az ajtó felől.
"-Paul nem lehet hiszen már nagyon késő van."-gondolkoztam.
Így hát egy sodrófát a fejem fölé tartva (elég viccesen nézhettem ki) settenkedtem ki az előszobába. Aztán valaki hirtelen felkapcsolta a villanyt. 4 srácot láttam magam előtt. A fejem fölül leemeltem a sodrófát, de azért még nem engedtem el. Csak sejtettem, hogy kik lehetnek ők. A Big Time Rush. Nem sok képet láttam róluk, és nagyon máshogy néznek ki élőben.
-James?-kérdeztem megszeppenve.
-Igen. Anna??-kérdezte Ő is.
Aprót bólintottam, majd odafutottam hozzá és megöleltem. Amikor elengedett az ölelésből megszólalt:
-Régen láttalak, hugi!
-Én is!-mondtam neki a könnyeimmel küszködve.
-Miiii?!?! Hugi?!?!-kérdezte egyszerre a másik három srác.
-Sosem mondtad, hogy van egy hugod!-szólalt meg egy magas szőke fiú. Azt hiszem Kendall-nak hívják.
-Háát...pedig van!-mondta James nevetve
Aztán a fiúkkal bemutatkoztunk egymásnak.
-Üdvözlöm! Carlos Roberto Pena jr. vagyok!-monda...ezekszerint Carlos.
-Húú! És az egész nevedet használod??-kérdeztem
-Neeem! Csak Carlos Pena!-mondta
-Oké!-válaszoltam, majd mentem tovább.
-Szia! Kendall Schmidt vagyok! Barátoknak csak Kendizzzle.-mondta
-Hello! Anna Stole! Barátoknak csak Anna!-követtem a sílusát, mire Kendall elnevette magát.
Még hátravolt egy srác.
-Sziaaa! Én pedig Logan Henderson lennék!-szólt
-Őőő...é..é..Én Anna vagyok! Anna Stole!-dadogtam, mert elvesztem azokban a hatalmas,csillogó, barna szemeiben.
-Nagyon szép neved van!-mondta, és megvillantotta a mosolyát, amitől simán elájultam volna, ha James nem rángat vissza a valóságba.
-És egyedül jöttél?-kerdezte James.
-Neem! Fent van a barátnőm, csak Ő már alszik.-válaszoltam James-nek, úgy, hogy fél szemem még mindig Logan-en volt.
-Ahha értem. Apropó te miért vagy még mindig fent?-kérdezte gyanakvóan.
-Jaaj nee! Megint kezdi!-szólt közbe Carlos.
-Mit?-kérdeztem értetlenül
-James nagyon apáskodó tud lenni! Vigyázz vele!-mondta Kendall
-Mindenképp, de csak 2 évvel vagyok fiatalabb nála.-mondtam
-Igen az lehet, de itt akkor is még kiskorúnak számítasz!-mondta James
-Ugyanolyan vagy mint anya!-mondtam tettetett sértődéssel.
Erre elmosolyodott, majd megölelt.
-Viszont tényleg megyek aludni, mert megviselt az időeltolódás. Jó éjt!-mondtam, majd lopva Loganre néztem. Ő is engem nézett. Apró mosolyra húztam a szám és elindultam felfelé a lépcsőn.
-Neked is!-kiáltották kórusban a fiúk.
Mikor felértem a szobámba előrángattam a pizsim és elmentem fürdeni. 20 percen át áztattam magam amitől kellőképpen elálmosodtam. Majd amikor végeztem felvettem a pizsimet és befeküdtem a ágyba. Nem kellett 5 perc, hogy elaludjak.
Reggel egy zaj keltett...pontosabban nem is zaj...
Remélem tetszett. Ha igen komizzatok! :D
Mind a ketten köszöntünk neki. Aztán folytatta:
-Most gyorsan közbevezetlek benneteket a lakásban aztán már magatokra is hagylak titeket.-mondta.
-Oké, köszi!-mondtam
Paul körbevezetett minket. Ez a ház hatalmas! Szerintem el fogok tévedni ha esetleg WC-re kéne mennem.
Amikor otthagyott minket, mind a ketten felcipeltük a cuccainkat a szobánkba majd elkezdtünk alaposabban körülnézni. Amikor ez is megvolt, levágtam magam a kanapéra és bekapcsoltam a tévét. Furcsa volt, hogy csak amerikai adók mentek.
-Na, Én álmos vagyok. Lefekszem aludni.-mondta Petra.
-Oké, szia! Jóéjt!-mondtam neki.
-Neked is!-szólt vissza a lépcsőről.
Én is lekapcsoltam a tévét. Éppen a konyhában matattam, amikor valami zajt hallottam az ajtó felől.
"-Paul nem lehet hiszen már nagyon késő van."-gondolkoztam.
Így hát egy sodrófát a fejem fölé tartva (elég viccesen nézhettem ki) settenkedtem ki az előszobába. Aztán valaki hirtelen felkapcsolta a villanyt. 4 srácot láttam magam előtt. A fejem fölül leemeltem a sodrófát, de azért még nem engedtem el. Csak sejtettem, hogy kik lehetnek ők. A Big Time Rush. Nem sok képet láttam róluk, és nagyon máshogy néznek ki élőben.
-James?-kérdeztem megszeppenve.
-Igen. Anna??-kérdezte Ő is.
Aprót bólintottam, majd odafutottam hozzá és megöleltem. Amikor elengedett az ölelésből megszólalt:
-Régen láttalak, hugi!
-Én is!-mondtam neki a könnyeimmel küszködve.
-Miiii?!?! Hugi?!?!-kérdezte egyszerre a másik három srác.
-Sosem mondtad, hogy van egy hugod!-szólalt meg egy magas szőke fiú. Azt hiszem Kendall-nak hívják.
-Háát...pedig van!-mondta James nevetve
Aztán a fiúkkal bemutatkoztunk egymásnak.
-Üdvözlöm! Carlos Roberto Pena jr. vagyok!-monda...ezekszerint Carlos.
-Húú! És az egész nevedet használod??-kérdeztem
-Neeem! Csak Carlos Pena!-mondta
-Oké!-válaszoltam, majd mentem tovább.
-Szia! Kendall Schmidt vagyok! Barátoknak csak Kendizzzle.-mondta
-Hello! Anna Stole! Barátoknak csak Anna!-követtem a sílusát, mire Kendall elnevette magát.
Még hátravolt egy srác.
-Sziaaa! Én pedig Logan Henderson lennék!-szólt
-Őőő...é..é..Én Anna vagyok! Anna Stole!-dadogtam, mert elvesztem azokban a hatalmas,csillogó, barna szemeiben.
-Nagyon szép neved van!-mondta, és megvillantotta a mosolyát, amitől simán elájultam volna, ha James nem rángat vissza a valóságba.
-És egyedül jöttél?-kerdezte James.
-Neem! Fent van a barátnőm, csak Ő már alszik.-válaszoltam James-nek, úgy, hogy fél szemem még mindig Logan-en volt.
-Ahha értem. Apropó te miért vagy még mindig fent?-kérdezte gyanakvóan.
-Jaaj nee! Megint kezdi!-szólt közbe Carlos.
-Mit?-kérdeztem értetlenül
-James nagyon apáskodó tud lenni! Vigyázz vele!-mondta Kendall
-Mindenképp, de csak 2 évvel vagyok fiatalabb nála.-mondtam
-Igen az lehet, de itt akkor is még kiskorúnak számítasz!-mondta James
-Ugyanolyan vagy mint anya!-mondtam tettetett sértődéssel.
Erre elmosolyodott, majd megölelt.
-Viszont tényleg megyek aludni, mert megviselt az időeltolódás. Jó éjt!-mondtam, majd lopva Loganre néztem. Ő is engem nézett. Apró mosolyra húztam a szám és elindultam felfelé a lépcsőn.
-Neked is!-kiáltották kórusban a fiúk.
Mikor felértem a szobámba előrángattam a pizsim és elmentem fürdeni. 20 percen át áztattam magam amitől kellőképpen elálmosodtam. Majd amikor végeztem felvettem a pizsimet és befeküdtem a ágyba. Nem kellett 5 perc, hogy elaludjak.
Reggel egy zaj keltett...pontosabban nem is zaj...
Remélem tetszett. Ha igen komizzatok! :D
Nagyon jól írsz!
VálaszTörlés